Borg Interjú - Minden hallgatás hasznos
Mikor és hogyan alapult az együttes, mi a rövid története?
Dia: Először teljesen random szaladtam fel Marci mögé a színpadra - épp csak elhintette egy live actjük előtt, hogy ha van kedvem, csatlakozzak. A közönség soraiban akadtak elég türelmetlen arcok, akik nem reagáltak túl jól a kísérleti ambientre, szóval úgy döntöttem felmegyek, odacsaptam, és csináltunk metált.
Marci: Utána nem sokkal Dia kimentett egy galambot a lichthofból, és miközben ezt megbeszéltük, arra jutottunk, hogy alapítunk egy bandát.
Kik a zenekar tagjai, és milyen hangszereken játszanak a Borgban?
Dia: Ez egy duó, amiben Terjék Diána dobol és Fogl Márton gitározik, és szintizik. Van egy szettünk basszusgitárral, abban Bart barátunk vendégzenél.
Marci: A zenekarhoz tartozik továbbá Patrik is, aki egy csápos lény, de ő jobban szeret a háttérben meghúzódni.
Mik a Borg fő inspirációi, példaképei?
Marci: Világvége, pusztulás, poszthumán dolgok, igazán valahol olyasmi, mintha egy futurológiai kongresszus összefoglaló kötetét dolgoznánk fel. De inspirációként van egy nagyobb történet is az egész mögött, az pedig Dia befejezetlen képregénye.
Dia: Na, igen. Az alapsztori sokszor onnan jön, és a karakterek is épp olyanok, mint a zenénk, vagy a hangszereink, ilyen furcsa hybrid szörnyetegek. Patrik is onnan vált képzeletbeli taggá. Amúgy ami legfőképp összetart minket, az a közös zenei ízlés, nagy NIN fanok vagyunk, szeretjük a melabús doomokat, dark jazzt, régebben a stonert is - bár arra picit már ráuntunk. A hangszerekből is rengeteget inspirálódunk, Marci például olyan, mint valami őrült tudós, otthon mindenféléket épít meg forraszt… most tervezünk csinálni egy duplaszáras világító fejmikrofont is, vocoderhez.
A Borg zenéje eléggé egyedi, miket ötvöztök benne?
Marci: Amit csak érünk. Érzések keresnek utat a világba, minden jöhet, ami segít kifejezni őket. Ha stílusokat kéne sorolni, hát, érintettünk eddig drone, thrash, noise, postpunk, postrock és stoner dolgokat, de ötleteltünk már industrial-EBM vonalon is, úgyhogy talán egyszer még lesz szettünk klubokhoz is.
Dia: Igen, lehet, hogy én is elektronizálódom egy ponton, ha létezik ilyen kifejezés. Amúgy talán a legérdekesebb, hogy nincsenek számaink. Ha játszunk valahol, az egy egybefüggő 40-50 perc.
Milyen a kreatív folyamat a Borgban?
Marci: Hallunk mindenfélét, aztán visszük próbára, hogy „ezt figyeld, legyen már benne egy ilyen rész”… Egyik héten ez mondjuk a Boris egy témája, a másikon a Depresszió kuka-hangú pergődobja. De ha meggondolom, valahol arról van szó, hogy szól a fejünkben egy zene, amit mástól még nem hallottunk, pedig szeretnénk hallgatni, és tulajdonképp ezt a zenét próbáljuk eljátszani. Minden más, másokat hallgatni csak azért kell, mert nincs mindenre szavunk, a körülírásnál pedig egyszerűbb mutatni valamit, hogy „figyeld már, 1:15-nél mi történik”.
Dia: Sokszor furcsa érzés visszahallgatni magunkat, mert pont olyan a zene, mint amit amúgy is bekövetnénk spotyn, és van ebben valami olyan, mintha leválnál saját magadról. Grrr. … A kuka-hang egyébként ebben a kontextusban abszolút pozitív jelzőnek számít!
Várhatók bármilyen felvételek, vagy megmaradtok az élő fellépéseknél?
Marci: Tavaly felvettük stúdióban az első szettünket, a Biomot. Néhány kör után hozzám került vissza az anyag, én pedig még sok mindent keverés közben tanulok, szóval van egy kis spät a kiadással. De ősszel most már tényleg jön a Biom! Közben pedig felvesszük a második szettet, a Boo-t is.
Dia: Mi nagyon szeretjük így DIY-ban csinálni a dolgainkat, nem is feltétlenül a költségek miatt, hanem mert ketten tényleg össze tudjuk rakni a zenén túl a kommunikációt és a vizuális világot is. Én grafikusként végeztem, Marci újságíró, én szeretek filmezni, ő megtanult hangosítani és stúdiózni. Így adott ez. Mondjuk elég súlyos éven vagyunk túl mindketten, szóval tényleg kicsit álltunk, de múlni nem múltunk.
Mik a Borg tervei?
Dia: Fekete zaj, videoklip, a Boo felvétele, a Biom lemezbemutatója, saját sör a Fögellel…
Marci: Fejben már a 3. és 4. szettet rakjuk össze, a harmadikból a legutóbbi koncerten már játszottunk is. Lesz zine, dolgozunk a világépítésen… Évekkel előre gondolkozunk.