Interjú Varsás Gáborral, aka Shummal
Interjúalanyom egy olyan fickó, aki egyrészt pofátlanul fiatal kora ellenére rengeteg kiadvánnyal rendelkezik, valamint egészen Almeréig (Hollandia) kellett mennem, hogy halljak róla.
Szégyellem is magam. Az egyik legkreatívabb zenei arcnak gondolom, aki valaha ebben az országban tevékenykedett.
Ez nagyon megtisztelő, köszönöm!
Hogy lehet ennyi mindent létrehozni, ilyen szofisztikáltsággal?
A szofisztikáltság inkább csak egy álca, bármely szakmát tisztelő zenei producer a haját tépné, ha meglátná, milyen kaotikusan és amatőr munkafolyamattal zenélek. FL Studio 11-el dolgozok még mindig, és minden zene itt készül el. A gitár mindig mellettem van, a pedálsor állandóan a hangkártyába van dugva. Ez sokat segít a motivációhoz, főleg mert ha csak fejhallgatón keresztül gitározok, nem kell ilyenkor a körülöttem lakókhoz igazítani, mikor tudok egyáltalán próbálni, vagy riffeket írni.
Mikor kezdtél el zenével foglalkozni, és mik/kik voltak a fő inspirációid ezen a területen? (film, zene, emberek….)
Gitározni 8. osztály alatt kezdtem el magamtól, ekkortól mondanám, hogy megpróbáltam aktívan értelmezni a zenét, ugyanitt ekkor elkezdtem Slipknot helyett Electric Wizardot és Sleepet hallgatni. Gimi alatt Tóth Norbi barátom adott erős inspirációt, hogy ne legyek egy totál segg. Nem teljesen sikerült nem seggnek lennem, de kibővítette gimiben a zenei palettám, meg a hangszeres, elektronikai és hangszerészeti tudásom. Ő adta a Shum projekthez a nevet is. Zenében valahogy bő palettával is mindig sikerült a metálzenei műfajokhoz visszatérnem, valamiért mindig az volt számomra a komfortzene, amikor kalapáccsal verik a fejem, totál káosz, kakofónia és megmenés. 16 évesen mindenféle harsh noise és kísérleti projektbe próbáltam beleásni magam, mind a mai napig Vomir a legjobb utazószene. Valamelyest tanult ízlés, de nekem nagyon hamar kattant tiniként. Mind a mai napig a kedvenc lemezem a Flood a Boristól.
Milyen projekt(ek) köthető(k) a nevedhez, kikkel dolgoztál, dolgozol együtt?
Őszintén én sem tudom követni. Ugye a Shum talán, amit ismernek többen, ez sludge/drone metal, ambient és zajzene holdudvarában van többnyire, nincs túl sok koherencia, gyakran változik milyen műfajok körül gravitálok, ezalapján változik a Shum hangzása is. 2016 óta sok emberrel volt közös split, teljes albumos kollaboráció, vagy segítettek egyes trackekben. Utóbbi évek közös albumai közül nagyon büszke vagyok arra, amit Viktorral (sudden//death) csináltam.
Ugyanitt nagyon élveztem a kollaborálást Quetzal Tiradoval, iszonyat tehetséges zenész. Asvanyviz2 közös ambient albumnál minimálisan adtam hozzá, főleg prismizerezett vokálokat, mert már olyan tökéletes sound designja volt a sávoknak, amiket küldött, hogy napokig csak hallgattam. Richard is hasonlóan távolról küldött nagyon menő sávokat, amikre megpróbáltam építeni a Folyékony Monoliton, ugyanez volt a legtöbb kollabbal, mint a Jég / Jää és az Underscore x Shum albumon.
Régen Gub volt a szóló indie hálószobazenész nevem, nem emlékszem már, milyen logika alapján sikerült fabrikálni a nevemből.
Van még a Phobos, ami egy black metal projekt volt eredetileg, benne volt Norbi is és maximum 2-3 próbát élt meg, végül évekkel később lenyúlva a nevet kiadtam egy szóló lo-fi black metal albumot, amit a Paysage d’Hiver inspirált. Apám halálakor kiadtam a Bíborkert c. dungeon synth lemezt, ami kétszer is kijött kazettán azóta, 2020-ban pedig 2 tagúvá vált, Lenszkij éneklésével és szintizésével készült el az Aláhullás. Sixfeet rhodes sávjait felhasználtam, amik eredetileg az Égfigyelő Darkjazz Orchestra sessionök alatt készültek el.
Ugyanígy Lenszkijvel a Sóvárgás, ami pedig gót rock, bár eddig csak 2 dalt sikerült kiadnunk.
Valamikor Digitech $hawty néven akartam edgy trapzenét csinálni, helyette goregrind projekt lett, de párszor felhasználom még producer aliasként, Égfigyelő név szintúgy producer alias.
Min dolgozol jelenleg, mik várhatók a jövőben?
Kicsit társadalomra reflexívebb szövegekkel írok épp egy albumot, amiről az egyik dalt ki is adtam streamingen. A dobokat a Godflesh inspirálta, barátnőm szerzett nekem tavaly egy Alesis HR-16-ot. Próbálok az utóbbi időben minimalistább hangszereléssel dolgozni (2 gitár, 1 basszus, 1 dobgép), hogy ne legyen teljesen megvalósíthatatlan a színpadon esetleg a későbbiekben.
Kivel tartod a legérdekesebbnek/legextrémebbnek a közös munkát?
Eddig többnyire távolról volt bármilyen kollaboráció másokkal, sávokat küldtünk egymásnak és kész. Volt, akinek ez érthető okokból nem működött volna, szóval sok emberrel nem sikerült végül kollaborálnom, de most, hogy Budapesten élek, talán sor kerülhet végre rá.
Lidokamira emlékszem, mennyire meglepett, amikor délután elküldöm neki az instrumentált, és egy napon belül megírta a szöveget és tökéletesen felénekli az egész 6 perces dalt 5 sávval, az eléggé lenyűgözött.
Ha választhatnál bárkit, kivel dolgoznál együtt legszívesebben? (elsősorban zenére gondolok)
Hát elég nagy a lista, amúgy igazából veled például, meg rengeteg barátom van, akikkel már meg is beszéltem, hogy majd valamit csinálunk, csak nem úgy álltak eddig a csillagok. Szívesen zenélnék Kátai Tamással is majd egyszer, meg sokáig álmodoztam arról, hogy dumálhassak Chip Kinggel és Lee Buforddal. Vagy Stephen O’ Malley és Greg Anderson. Vagy Keiji Hainoval.
Milyen/mekkora Shum nyilvánossága, milyen közeget mozgat meg?
Őszintén nem tudom, nyilván nem gondolom, hogy túl sokan vágnák, amit csinálok, de közben olykor nagyon meglepődök, amikor a semmiből hirtelen valakivel beszélve derül ki, hogy ismeri a zenéimet.
Hogy zajlik a kreatív munka ebben a projektben? Milyen témák alapján írsz, mik a hangszerelés főbb pontjai?
Többnyire fejben írok meg egy témát, vagy riffet, amit aztán azonnal DAW-ba veszek fel, és struktúrálom menet közben. Nem nagyon szoktam jegyzetelni, felvételkészen van mindig tartva a setupom, bár ebből kifolyólag elég hanyag is mindig minden, például éves húrokkal játszottam fel több Shum albumot is.
Mesélnél egy kicsit a technikáról, amivel dolgozol?
A technikám nagyon minimális és hiányos produceri és gitártudás elmaszkolásán alapul irreális mennyiségű torzítással és effektekkel. Nagyon szerettem mindig a műfajok olyan vegyítését, hogy a X műfajra jellemző hangszereléssel/mix/mastereléssel játszok egy teljesen másik Y műfajt.
Zeneiséged sokrétű, hogyan látod a magyar zenei helyzetet? Főleg az olyan kísérleti zenékre/zenészekre gondolok, mint pl. a Shum.
Hála istennek annyi csodálatos tehetséges ember van ebben az országban is, annyi elképesztően menő zene készül albérletekben, hálószobákban és 5-6 zenekar által bérelt koszos próbatermekben, hogy nagyon jól sikerül ignorálnom a NER-csicskák létezését. Ugyanitt sajnos nem hallgatok annyi új zenét, amennyit illene, vagy szeretnék. Öl is állandóan a bűntudat, hogy legtöbbször barátaim zenéit is csak jóval később tudom meghallgatni, és amikor hallgatom, akkor meg csak arra tudok gondolni, hogy ezek az emberek olyan szövegeket mondanak, olyan ameneket vágnak, olyan energiákat mozgatnak meg a színpadon, hogy a szívem leszakad, de mégse keresnek kb. semmit a zenéből.