meth. - Shame (2024)

zakatoló zaklatottság

Fhu már 5 éve annak, hogy a meth. először tönkretett. Nagyot ment nálam annak idején a Mother of Red Light és azóta is vissza-vissza tért a lejátszóba, ha egy kis lelki abúzusra vágytam. Így év elején, egyfajta szüli/névnapi ajándékként pedig robbant a következő adag fájdalom, ami a borító és a cím alapján, minimum azt hozza, amit az előzőanyag.

Pénteken már valamikor 6:30-kor pörgettem a cuccot, avokádókrém készítés közben. Érdekes élmény volt, kérdezte is asszony, mikor kijött a konyhába, hogy
- hogy lehet éhgyomorra ilyen gonosz és csúnya zenét hallgatni, reggel hatkor?
Hát pont így, ha fáj, fáj az bármikor! A meth. erőssége volt, már az első lemezen, hogy annak ellenére, hihetetlenül tömény, intenzív és szó szerint lefáraszt mentálisan, valahogy mégis jó érzéssel tölt el a hallgatása. Annak ellenére, hogy minden egyes másodperce és minden egyes érzelem amit közvetít rohadtul de messzire van bármilyen jó érzéstől. Olyan ez mint valami ellenméreg, mint amikor immunitást próbálnak elérni azzal, hogy a mérget kis adagokban szedik. Csak itt az adag kérdéses, mert halálos méretű és meg is öl picit, bár csak mentálisan.

Még ha érzelmileg eléggé egy vonalon mozognak is, zeneileg továbbra is a sokszínűség jellemzi őket. Zakatoló disszonancia ala Pyrrhon. A Pyrrhon már másodjára jut eszembe egy hét alatt úgy, hogy évek óta nem hallgattam. Fura, na mindegy. Szóval frusztrált disszonancia, a screamo vehemens érzelmi megnyilvánulásai, már-már törzsi, rituális dobokkal karöltve egy csipet black metallal is meghintve, meg noise rock, meg elszállás, meg zuhanás. Ez a recept, ami még leírva is letaglózó, hallgatva pedig végképp. Seb torkaszakadtából próbálja a tudtunkra adni, hogy kurvára fáj, amit néha mormolásokkal és fura hangképzésekkel is színesit. Amikor megy a móka vonat megállás nélkül pumpálják a frusztrációt és kiéhezett karmokkal kapnak a lelkünk után és próbálják szétmarcangolni. De, mint egy macska csak játszanak velünk és vannak bőven feloldások, kiállások, amik hagynak egy szusszanásnyi időt de csak annyit, hogy legyen erőnk tovább folytatni. Viszont így is felér az egész, egy patkányméregbe áztatott boxerral való felpofozással. Fincsi mi?