Tetkók, gitárok, producerelés a XXI. században...interjú Bőcze Zsolttal

YT
INSTA

Bőcze Zsolt egy igazi polyhisztor, tetovál, gitározik, zenét ír, producerel, felvesz, emellett youtuber, fantasztikus, naprakész kontentekkel…most elsősorban a zenével kapcsolatos ténykedéséről kérdezzük.

Mi  miatt döntöttél úgy, hogy elindítod csatornád, megosztod videóid a nagyérdeművel?

Halihó, köszönöm a megkeresést :) Pfú, igazából nem tudom pontosan, hogy miért indítottam el a csatornát. 2018-2019 környékén kezdett el nagyon mozgatni ez a mixing mastering dolog, és próbáltam minél több információt összegyűjteni youtuberól, hogy hallgatható minőségben tudjak zenét írni. Minden egyes első tartalom (cover-ek, vagy a "swola") csak kisérletezés volt, hogy tudjak gyakorolni keverni, és ezeket ugye megosztottam. Sokszor abba akartam hagyni, mind a zenélést, mind a keverést, kaptam rengeteg pozitív és negatív visszajelzést, de szerencsére a pozitív több volt, így gondoltam, folyatom. Aztán kitaláltam, hogy készítek olyan videókat, ahol segítek olyanoknak, akik kezdők az otthoni felvételben, csinálok preseteket, mix ready beállításokat stb stb. de angol tudás hiányában ezt gyorsan el is vetettem. Jelenleg idő hiányában egyáltalán nem vagyok aktív youtubeon :)

A videóidon látható, hogy fő hangszered a gitár, amit elég profi szinten forgatsz. Kik inspiráltak a gitározásban?

A profi szint az erős túlzás, technikailag sajnos 0 vagyok, bár erről csak is én tehetek, mert nem fektetek bele elég időt. Külföldi gitárosok közül stílusban ami közel áll hozzám, és inspirál az John Browne gitár játéka, számomra egy isten a csávó, Magyarok közül pedig Blanár Levente.

Jómagam nagyon sok hasznos infót gyűjtöttem a csatornádról a gitárral, zeneszerkesztéssel, és recordinggal kapcsolatban is. Tudtommal elsősorban tetoválsz, a producerkedést is főállásban végzed?

Jól tudod, főállásban Németországban tetoválok 2016 óta, a producerkedést sajnos nem főállásban végzem, de az a célom :) 2025-ben tervezünk a családommal Magyarországra visszaköltözni, saját házba, ahol majd egy kis külön stúdiót szeretnék építeni, hogy ne csak online működhessen a producerkedés, hanem felvételt is tudjak csinálni más zenekaroknak.

A Watch My Dying – Egyenes Kerülő című lemezén kiemelt munkát végeztél. Mesélnél erről, hogy született az együttműködés, és mit csináltál pontosan?

Köszönöm :) bár én nem vagyok 100%-ig elégedett a saját munkámmal, rengeteg számomra új dolgot tanultam a lemezkeverés közben, és még utána is, amiket már nem volt idő sajnos beleépíteni, bár ez lehet, hogy pont így jó, ahogy van. Majd talán legközelebb :) Tisztán emlékszem, hogy ez egy hétfői nap volt (akkor mindig szabad vagyok) nyomkodtam a telefont, és teljesen véletlenül megláttam Gábor emailjét. Azért mondom ezt véletlennek, mert valami ddos attack alatt van az emailem :D ami annyit jelent hogy napi több 100 vagy akár 1000 szennyet kapok, és instant törlök mindent, vagy a szűrő programok törölnek mindent, de ezt az egy emailt pont elkaptam. Amiben Gábor felkeresett, hogy van-e időm/kedvem az új WMD anyagot megkeverni, mivel hangzásilag tetszik neki, amit youtubeon csinálok. Természetesen elvállaltam, hát hogy a faszba ne :D Számomra ez egy rohadt nagy megtiszteltetés, engem kerestek meg, úgy, hogy semmit nem tettem le az asztalra, nem vagyok ismert, semmi komoly referenciám nincs, és így bele mertek vágni. Volt bennem egy nagy félelem is, mivel nagyjából kétféleképpen sülhet el az egész. Vagy nagyon szar lesz a hanganyag, ezzel beégetem a zenekart, és magam is, hiába jók a dalok. A másik opció, hogy megállja a helyét 2024-ben Magyarországon, és akár ez egy jó reklám lehet nekem is, illetve a zenekarnak, hogy talán most sokkal emészthetőbbre sikerült minden, beleértve a dalokat is. A “mit csináltam pontosan” kérdésedre a válasz, hogy az editálások nagy részét, a hangzás beállítását és a mastert. A Samplerek és néhány lead gitár az adott volt, ezeket csak letisztítottam, Gábor előkészítette az éneket, megvágta, helyrehúzta, hogy ne legyen vele annyi utómunka.

A WMD-t mindig élvonalbeli bandának ismertem, az újító, kísérletező csapatok közül. Legújabb albumuk véleményem szerint hangzásában, és metálon túlmutató zenei elemeiben is nagyon naprakész. Ebben mi volt a szereped? Voltak kifejezett ötleteid a zenekar számára?

Igazából majdnem minden rám lett bízva, nem volt megszabva, hogy így, vagy úgy kell szólnia. Született nagyon sok verzió, de amit a lemezen hallhattok, az lett a végleges verzió, amivel mindenki elégedett volt. De az is lehet, hogy csak "jóra" hallgattuk :D Nyílván többet is ki lehetett volna hangzásilag belőle hozni, ha meg lett volna a megfelelő tudásom hozzá, de akkor épp itt tartottam :) Hozzáteszem, korábban nem volt dolgom samplerrel, főleg nem ennyivel, és nagyon nehezen tudtam beilleszteni a zenébe úgy, hogy minden elférjen minden mellett, és kivehető legyen. Volt pár dolog amiben kompromisszumot kellett kötni, hogy ne menjen a zene rovására, de ezt végül belátta mindenki.

Kivel dolgoznál még szívesen, producerként? Esetleg vannak olyan, egyéb szakemberek, akiknek a munkáját kifejezetten figyelemmel kíséred?

Bárkivel szívesen együtt dolgoznék, tökmindegy, hogy "kis" vagy "nagy" zenekar, csak csinálhassam :) Egyetlen egy ember van, akinek a munkájára felénézek, ő Buster Odeholm. Remélem, egyszer eljutok arra a szintre, ahol jelenleg ő tart.

Melyik a kedvenc gitárod?

Hapas Kayzer 627, Mayones Duvell 7 Qatsi 2.0 John Browne signature, basszusgitárból pedig Dingwall NG3 5 Nolly signature.

A fenti kérdések tükrében nem hagyhatom ki a felvetést, ami sok, általam kedvelt youtubert is foglalkoztat. Hogy látod a metal/heavy music, zene, műfaj helyzetét jelenleg? Merre tudnak fejlődni az alfajok, vagy a crossoverek?...or Rock is Dead?

Szerintem a metal és heavy műfajokban most két fő tendencia figyelhető meg.
Vannak zenekarok, akik ragaszkodnak a saját, jól bevált stílusukhoz, amit évek óta képviselnek, és nem hajlandóak változtatni. Ezzel megőrzik azokat a rajongóikat, akik épp azért szeretik őket, mert azt nyújtják, amit megszoktak és megszerettek. Ez a stabilitás ugyanakkor néha monotonná válhat, és néhány hallgató számára unalmassá is.
Másrészt vannak olyan zenekarok, akik nyitottabbak az új irányzatokra, akár a mainstream hatásait is beépítik a zenéjükbe, hogy frissen és relevánsan tartsák magukat. Ez kockázattal jár, mert egyes régi rajongók esetleg úgy érzik, hogy elvesztették azt, amiért eredetileg megszerették őket. Viszont ez új hallgatókat is vonzhat, olyanokat, akik eddig nem figyeltek fel rájuk, de most tetszik nekik az új irány.
Összességében úgy látom, hogy mindkét irányban van potenciál, de a zenekaroknak okosan kell mérlegelniük, hogy milyen közönséget szeretnének megszólítani, és hogyan tudják fenntartani az érdeklődést anélkül, hogy elveszítenék saját identitásukat.